Egyre több cég exportál, importál a tengerentúlról multimodális szállítási módok segítségével. A folyamatosan növekvő hazai hajóstársaságok és szállítmányozók száma is ezt a tendenciát igazolja. Tengerentúli külkereskedelmünk aránya eléri a 13-15%-ot, amely 2006-ban 4260 milliárd forintnyi forgalmat tett ki. Ezen belül az export aránya 30%.
A tengeri szállítmányozás egy sokszereplős, igen bonyolult folyamat, amelyben a résztvevők összehangolt és pontos munkájára van szükség.
Már a megfelelő egységrakományt képző konténer kiválasztása is szakértelmet igényel, nem beszélve a tengerjáró hajók bonyolult és fantasztikus gépezetéről, amely akár 9000 TEU-t is képes egy úton fuvarozni.
[twenty-foot equivalent unit]
[hosszúságú fém konténer]
Az egész szállítási folyamat dokumentálása, a fuvarozó és fuvaroztató közötti szerződés, a hajóraklevél (bill of loading) és a tengerhajózás nemzetközi jogi szabályozásának alapos és naprakész ismerete sok kellemetlenségtől megkímélheti a leendő exportőr vagy importőr céget.
A kombinált fuvarozás esetén meg kell említenünk a vasúti operátor cégeket és az általuk üzemeltetett irányvonatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Hamburg – Budapest szakaszt akár 22 óra alatt megtegye egy konténer. Mindez azonban nem lenne lehetséges a hazai Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK-k) fejlesztése nélkül.
Malcom P. McLean, amerikai üzletember, akit a konténerizáció atyjának is neveznek, kamionsofőrként kezdte pályafutását.
McLean újítása abban rejlett, hogy a konténerek nem lettek kinyitva a feladó és címzett közötti útvonalon, és a standardizált méret biztosította a különböző szállítóeszközökhöz való kompatibilitást. Kezdetben még egész teherautókat rakott hajóra, hogy azok minél közelebb kerüljenek a végső kiszállítás helyéhez.
McLean racionalizálta az áruk szállítását azáltal, hogy minimálisra csökkentette a különböző szállítóeszközök esetén a ki-és berakodás idő- és pénzigényes folyamatát.
A közúti szállítóeszközök és konténerek méretének egységesítése és rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a konténerek előbb a kamionok, majd később már szállító alváz nélkül kerüljenek a hajókra.
Így helyet és ezáltal költséget takarítottak meg. A következő állomás pedig az volt, hogy az alvázakat is hátrahagyva, csak magát a konténert tették hajóra.
A hajótulajdonosok kezdetben szkeptikusan fogadták McLean ötletét, így ő saját maga vásárolt hajókat.
Megalakította a Sea-Land hajóstársaságot. 1989-ben McLean eladta cégét a Maersk hajóstársaságnak, de cégének neve tovább élt a Maersk Sealand elnevezésben.
Az első konténerszállító hajót Ideal X-nek hívták. A hajó 1956. április 26-án hagyta el Newark kikötőjét, 58 konténerrel a fedélzetén, az úticél pedig Houston volt.
Az első konténerszállító hajók között említik még a Maxton-t, amely egy átalakított tanker volt és már 60 konténert tudott a fedélzetén szállítani. Tíz évnek kellett eltelnie, mire az első konténerszállító hajó beúszott az európai kikötőkbe. A Fairland nevű hajó 1966. május 6-án dokkolt Bremerhaven kikötőjébe. Az első konténerek, amelyeket a Sealand használt 35 ASA lábasak (ASA-amerikai szabvány) voltak. Máshol azonban 27 lábas és még igen sok különböző típus volt használatban.
Az európai és japán hajótulajdonosok hamar felismerték a konténeres szállítás előnyeit és hajlandóak voltak befektetni ebbe az új üzletágba. Mivel az amerikai szabványokat csak igen komoly nehézségek árán tudták volna Európában és Japánban alkalmazni, egyezségre kellett jutni a szabványokat illetően. A megoldást az ISO szabványok jelentették, amelyek előírják a 10, 20, 30, 40 lábas hosszúságot, 8 láb szélességet és a 8 illetve 8,6 láb magasságot a konténerekre.
Ez a szélesség használatos a kombinált fuvarozásban is. A napjainkban használt konténerek nagy része ISO szabványnak megfelelő. A leggyakoribbak a 20 és 40 lábas, illetve a 40 lábas Highcube típusok. Néhány éve az ISO szabványokra igen nagy nyomás nehezedik, mert a tárolás és a szállítás a legfontosabb költségtényezővé vált, így a szállítmányozók még szélesebb és még hosszabb konténereket szeretnének használni.
Néhány hajótulajdonos engedett a nyomásnak és ma már léteznek úgynevezett Jumbo konténerek, amelyek 45 illetve 48 lábasak, a szélességük pedig 8,6 láb (2,60 méter) és a magasságuk 9,6 láb (2,90 méter). Sőt Amerika egyes államaiban már 53 és 57 láb hosszú konténerek is használatosak.
[45, illetve 48 lábasak lehetnek]
[egyes államaiban 53 és 57 lábas is lehet]
Kérjen ajánlatot konténer vásárlás, bérlés tárgyában pár perc alatt az alábbi űrlap kitöltésével!
info@container.hu
+36 1 200 8703
+36 20 365 4330
+36 30 609 8092
+36 20 262 5173
2030 Érd, Fiastyúk utca 7., az M6 autópálya, a 6-os és 7-es főutak csomópontjában.
Kérjük vegye figyelembe, hogy részletfizetési és lízing-konstrukciót elsősorban cégek számára tudunk biztosítani az Opten cégértékelés alapján.
Természetesen minden növekedésnek van egy határa. Ez a határ a konténeres forgalom majdani telitettsége esetén óvatos becslések szerint is körülbelül 8000 üzemben lévő hajót és kilenc, vagy tíz milliónyi szabvány konténernyi rakhelyet jelent. A konténeres szállítmányozás szempontjából az lenne az ideális, ha az egy régióba érkező és innen kiáramló konténerek száma és típusa egyensúlyban lenne. Sajnálatos módon ilyen egyensúly elérése elég valószínűtlen.
A hajóstársaságok szempontjából az lenne a legjövedelmezőbb, ha az áruk nagy része a normál 20 és 40 lábas, és a 40 lábas HC konténerekben kerülne feladásra, a szállítmányozók meg azt szeretnék, ha speciális konténerek fuvardíját is a normál áron számolnák a hajóstársaságok. A szállítmányozók ezért például a költséges tankkonténer extra szállítási költsége miatt a normál boksz konténerekbe úgynevezett flexitank tárolókat helyeznek, amelyekben folyékony árut, pl. bort szállítanak.
A konténerek jelölése és azonosítása a DEN EN ISO 6346-os szabvány alapján történik. Különbséget kell tenni a kötelező és a lehetséges jelölések között. Az ISO szerinti a kötelező jelöléseket minden konténeren fel kell tüntetni.
A 11. és egyben utolsó karakter az ellenőrző szám, amelyet az alábbiak alapján lehet meghatározni
[11 és többszörösei kimaradnak]
A CHUU 100100-hoz tartozó számsor
[1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, …]
Ezen számok összege 577 ezt osztom 11-el, az eredmény 52,45454545. Ennek egész részét szorzom 11-el, ami 572. A kiinduló szám 577 és a 572 közötti különbség adja ki az utolsó számot: 5. Tehát az utolsó, ellenőrző számjegy
A konténerszámokat a megrendelő kérésének megfelelően tüntetik fel, kívülről az ajtóra, a két oldalfalra, a végfalra és a tetőre festik fel, belülről szintén felfestik és valamelyik belső sarokoszlopba is beütik.